Az Országgyűlés 19/2026. (V. 27.) OGY határozata A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról [1] A TISZA-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A vizsgálat kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait. [2] A bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem annak feltárása, hogy az állam, a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés miért nem képes megelőzni a bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot, valamint hogy a meghirdetett forrásbővítések valódi rendszerszintű javulást eredményeztek, vagy csupán válságkezelő beavatkozások maradnak. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság" elnevezéssel. 2. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer finanszírozási, fenntartói, személyi és intézményi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a gyermekvédelmi szakellátás túlterheltségéhez, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányához, az intézmények alulfinanszírozottságához, valamint a gyermekek biztonságát és alapvető jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához; b) tárja fel, hogy a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok, az egészségügyi, oktatási és rendészeti szervek, valamint az állami és egyéb fenntartók közötti együttműködés és információáramlás milyen okokból bizonyult elégtelennek a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, az intézményi kiszolgáltatottság és a mentális egészségügyi válsághelyzetek megelőzésében, továbbá hogy a meghirdetett állami forrásbővítések és intézkedések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást; c) határozza meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével összefüggésben mely állami, fenntartói, szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli politikai, szakmai vagy intézményi felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és mulasztásokért, továbbá tegyen javaslatot a gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítését, az intézményi átláthatóság növelését, a szakemberhiány kezelését és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási és szervezeti intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés 20/2026. (V. 27.) OGY határozata A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról [1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. E. kegyelmet kaphatott. A vizsgálat kiindulópontja, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szakmai előterjesztés és az igazságügyi miniszteri álláspont eredetileg nem támogatta a kegyelmet, a döntés mégis megszületett, majd ellenjegyzéssel hatályossá vált. [2] A bizottság feladata nem K. E. bírósági ügyének újranyitása vagy egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem annak tisztázása, milyen szerepet játszottak a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, valamint az esetleges egyházi közbenjárók a döntéshozatali láncban, és milyen intézményi garanciák szükségesek ahhoz, hogy gyermekvédelmi ügyekben hasonló, átláthatatlan politikai döntés többé ne születhessen. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság" elnevezéssel. 2. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a bicskei kegyelmi ügyben a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek; b) tárja fel, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, továbbá az esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a kegyelmi döntés meghozatalában, milyen informális vagy formális lobbitevékenység érvényesült a döntéshozatali folyamat során, valamint hogy sor került-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusok megkerülésére; c) határozza meg, hogy a kegyelmi döntés előkészítésével, ellenjegyzésével és meghozatalával összefüggésben mely állami, politikai vagy intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kegyelmi eljárások átláthatóságát, a garanciák megerősítését és a politikai befolyásolás kizárását biztosító jogalkotási és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés 21/2026. (V. 27.) OGY határozata A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról [1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a pártállami nómenklatúra és a hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a politikai hatalmat tartós gazdasági befolyássá. A vizsgálat középpontjában az 1987–1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1987–2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepe. [2] A bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a nemzeti vagyon kiárusítását lehetővé tevő jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság" elnevezéssel. 2. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy az 1987 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatok során az állami vállalatok átalakítása, a vezetői kivásárlások, a külföldi vegyesvállalatok létrehozása, valamint a párt- és szakszervezeti vagyonmozgások milyen jogszabályi, intézményi és felügyeleti hiányosságok mellett valósultak meg, és ezek miként járultak hozzá a nemzeti vagyon jelentős részének átláthatatlan elvesztéséhez; b) tárja fel, hogy a pártállami nómenklatúra, az állami vállalatvezetők, banki és külkereskedelmi szereplők, az impex-hálózatok, valamint az állambiztonsági és politikai kapcsolatrendszerek milyen módon működtek közre a spontán privatizációs folyamatokban, különösen az áron aluli vagyonkiszervezések, az adósságok államon hagyása, a strómanstruktúrák kialakítása és a politikai hatalom gazdasági befolyássá alakítása során; c) határozza meg, hogy a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével összefüggésben mely állami, politikai, gazdasági vagy intézményi szereplőket terheli történeti, politikai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a történeti feltárás elősegítésére, valamint a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő jogalkotási és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés 22/2026. (V. 27.) OGY határozata A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról [1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. [2] A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire. A bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása vagy folyamatban lévő eljárások párhuzamos vizsgálata, hanem annak bemutatása, milyen rendszerszintű okok tették lehetővé a visszásságokat, és milyen jogalkotási, felügyeleti, pénzügyi és szervezeti változtatások szükségesek egy állami, nonprofit, átláthatóbb, olcsóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakításához. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság" elnevezéssel. 2. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez, az adósságspirálok kialakulásához, valamint az adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság fokozódásához; b) tárja fel, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását; c) határozza meg, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, valamint tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés 23/2026. (V. 27.) OGY határozata Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról [1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei. [2] A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság" elnevezéssel. 2. Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az MNB-alapítványok vagyonkezelése, az OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek; b) tárja fel, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek; c) határozza meg, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az OPTIMA-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdek-központúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!" vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.