Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1/2026. (VI. 8.) AÉM rendelete a juh- és sertéságazatot a ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán ért egyes gazdasági veszteségek ellentételezéséről, valamint a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról, továbbá a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szóló 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet hatályon kívül helyezéséről [1] Az elmúlt év tavaszán lezajlott ragadós száj- és körömfájás járvány nyomán a magyar állattenyésztési ágazat példátlan mértékű kárt szenvedett, beleértve a juh- és sertéságazatot is. [2] A juh- és sertéstartók más támogatási intézkedéssel nem kárpótolható gazdasági veszteségeinek támogatása szükséges rendkívüli intézkedés formájában. [3] Továbbá a kárenyhítést támogató meteorológiai adatoknak a 2026. évi tavaszi fagykáreseményekkel összefüggésben történt frissítése miatt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozó miniszteri rendelet módosítása szükséges. [4] A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 1. pontjában, a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. juhtartó: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. § 6. pontja szerinti ENAR-ban (a továbbiakban: ENAR) bejelentett juhot tartó állattartó; 2. szabályozás alá eső körzet: az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti, szabályozás alá eső körzet; 3. korlátozás időtartama: az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartam; 4. mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a mezőgazdasági tevékenységét a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésével összhangban folytatja; 5. rendkívüli támogatás: az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti támogatás; 6. sertéstartó: az ENAR-ban bejelentett sertést tartó állattartó; 7. tartási hely azonosító: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott tartási hely Országos Adatbázisban szereplő hétjegyű azonosító kódja; 8. túltartott nap: azon napok száma, mely napok alatt a tartott sertés vágósúlya – élőtömege – meghaladta a 120 kilogrammot. 2. Általános rendelkezések 2. § (1) Azok a juh- és sertéstartók, akik a 2025. évi ragadós száj- és körömfájás járvány (a továbbiakban: járvány) miatt gazdasági veszteséget szenvedtek el, vissza nem térítendő rendkívüli támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosultak, az e rendeletben foglaltak szerint. (2) A támogatás alapja a szabályozás alá eső körzetben a korlátozás kezdőnapja és a telepről elszállítás időpontja közötti időszakban az ENAR-ban szállítási bizonylattal igazolt a) értékesített sertések száma és a túltartott napok számtani átlagának szorzata vagy b) az értékesített juhok száma. (3) A támogatás mértékét és megoszlását az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése határozza meg. Ha a támogatásra jogosult állatok száma meghaladja az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdésben meghatározott tételenkénti maximális számot, az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti korrekció alkalmazható. (4) Nem jogosult támogatás igénybevételére az a juh- vagy sertéstartó, aki az e rendelet szerinti támogatási céllal a járvány kapcsán állami támogatás vagy biztosítás útján nyújtott kifizetésben vagy a járvány kapcsán a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásban részesült. (5) A támogatás rendelkezésre álló keretösszege legfeljebb 724 950 eurónak megfelelő forintösszeg. 3. A támogatás feltételei 3. § (1) Támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, a) aki a szabályozás alá eső körzetben a korlátozás időszakában juh- vagy sertéstartást folytatott, és aa) a sertések esetében az állatok értékesítésére a termékértékesítési szerződésben rögzített határidőt követően vagy ab) a juhok esetében az állatok értékesítésére a korlátozási időszak végétől kezdődően, de legkésőbb 2025. június 21-ig került sor; b) aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában ba) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás alatt, és bb) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek; c) aki nem esik a 2. § (4) bekezdése szerinti kizáró ok alá; d) aki a tenyészetében sertés esetében a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet, juh esetében a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet szerinti előírásokat betartja; e) aki a kérelembenyújtással egyidejűleg nyilatkozik a b)–d) pontban foglaltakról; és f) aki az a) pont szerinti sertésállománya esetében a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (a továbbiakban: MSTSZ), juhállománya esetében a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezete (a továbbiakban: JKÁSZ) igazolásával rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti igazolást az MSTSZ és a JKÁSZ a mezőgazdasági termelő kérelmére állítja ki, és közvetlenül küldi meg elektronikus úton legkésőbb 2026. június 15-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökségként eljáró Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. Az MSTSZ és a JKÁSZ azon mezőgazdasági termelő vonatkozásában állítja ki az igazolást, akinek a nevén a korlátozás alatt álló körzetből az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszakban szállítási bizonylattal igazolt, az ENAR adatbázisba határidőre megfelelően bejelentett juh vagy sertés értékesítése szerepelt, és az állatok értékesítésére a termékértékesítési szerződésben rögzített határidőt követően került sor. Az igazolás tartalmazza a mezőgazdasági termelő a) azonosító adatait; b) sertés- vagy juhállományának tartási helyét; c) tenyészetében a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időszakban szállítási bizonylattal igazolt értékesített sertés- vagy juhállomány egyedszámát; d) a szállítási bizonylat azonosítóját; e) sertések esetében a túltartott napok számát szállítmányonként meghatározva; f) a tenyészet kódját; g) a tartási hely azonosítóját. 4. A támogatási kérelem benyújtása 4. § (1) A kifizetési kérelemnek is minősülő támogatási kérelem (a továbbiakban: kérelem) 2026. június 15. és június 30. között nyújtható be a Kincstárhoz, a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (2) Egy mezőgazdasági termelő egy kérelmet nyújthat be. (3) A kérelem tartalmazza a) a mezőgazdasági termelő támogatási azonosítóját, b) a tenyészet kódját, valamint c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatokat. 5. A kérelem vizsgálata, támogatási döntés 5. § (1) A Kincstár a 3. §-ban foglaltak teljesülését a 3. § (2) bekezdése szerinti igazolások alapján a döntést megelőzően adminisztratív úton ellenőrzi. A kérelem adminisztratív ellenőrzése során kizárólag a 3. § (2) bekezdése szerint átadott adatok vehetők figyelembe. (2) A Kincstár a hiánytalanul benyújtott kérelmekről a rendelkezésre álló dokumentumok alapján döntést hoz. 6. A támogatás folyósítása 6. § (1) A Kincstár a kérelem egészben vagy részben történt jóváhagyása esetén a támogatást – a forrás rendelkezésre állása esetén – legkésőbb 2026. augusztus 31. napjáig folyósítja a mezőgazdasági termelő részére a Kincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerébe bejelentett fizetési számlaszámára. (2) Ha a jogos támogatási igények együttesen meghaladják a 2. § (5) bekezdése szerinti keretösszeget, akkor a rendelkezésre álló forrást a benyújtott kérelmekben foglalt jogos igények között egyenlő arányban kell felosztani. (3) A támogatás összegét a Kincstár az (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet (12) preambulumbekezdésében meghatározott átváltási árfolyam alkalmazásával határozza meg, és forintban folyósítja. 7. Helyszíni ellenőrzés 7. § (1) A helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében a kiválasztási alapráta legalább három százalék, amelyet a kérelmek darabszámára kell alkalmazni. (2) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell a) az elszámoló bizonylatok és számlák eredeti papíralapú vagy elektronikus példányát, b) az elszámoló bizonylatokhoz tartozó szerződéseket, c) a mezőgazdasági termelő által vezetett szállítási nyilvántartást, d) az elszámoló bizonylatokhoz és számlákhoz tartozó szállítóleveleket, e) a helyszíni ellenőrzésen megállapított tények, adatok ENAR-nak való megfelelőségét, valamint f) azt, hogy a mezőgazdasági termelő a korlátozás időtartama alatt részesült-e a 2025. évi ragadós száj- és körömfájás járvány miatt elszenvedett gazdasági veszteségek ellentételezésére szolgáló mezőgazdasági állatbiztosítás útján nyújtott kártérítésben. (3) A helyszíni ellenőrzéseket legkésőbb a kifizetést követő hat hónapon belül be kell fejezni. 8. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § Ez a rendelet a magyarországi juh- és sertéshúságazatot érintő rendkívüli támogatási intézkedésekről szóló, 2026. március 10-i (EU) 2026/530 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 10. § A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 12. alcíme a következő 27. §-sal egészül ki: „27. § Tavaszi fagy esetén a 2026. évben a kárbejelentésre – a 4. § (4) és (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően – legkésőbb a tárgyév június 9-éig van lehetőség." 11. § Hatályát veszti a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szóló 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet, azzal, hogy a 2026. évre vonatkozóan a Közösségi Marketing és Innovációs Alapba teljesített befizetések visszafizetésre kerülnek. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 2/2026. (VI. 8.) AÉM rendelete a cukorrépa-termelők által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról [1] A cukorrépa-termelésre használt területek nagysága évek óta folyamatosan csökken, amely magában hordozza annak kockázatát, hogy beavatkozás hiányában ez a hazai cukorrépa-termesztés, illetve -feldolgozás megszűnéséhez vezethet. [2] A jelenlegi kiélezett gazdasági helyzetben a cukor ágazat fennmaradása érdekében a kormányzati támogatás szerepe különösen felértékelődik, ezért a cukorrépa-termelők részére egy új, a cukorrépa-termelést ösztönző támogatási program bevezetése indokolt. [3] A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. cukorrépa szállítási szerződés: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet [a továbbiakban: 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet] 1. § 5. pontja szerinti szerződés; 2. cukorrépa-termelő: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR'25) szerinti 0113 cukorrépa termesztést végző mezőgazdasági termelő; 3. egy és ugyanazon vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás; 4. egységes kérelem: az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. § 15. pontja szerinti kérelem; 5. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás; 6. minősített szaporítóanyag: a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. § 10. pontjában meghatározott szaporítóanyag; 7. termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatás: a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 21. §-a szerinti támogatás; 8. termelői csoport: a termelői csoportok elismeréséről, működéséről, valamint új tevékenység termelői csoportok és termelői szervezetek általi vállalásáról szóló 36/2025. (VIII. 5.) AM rendelet szerint működő, államilag elismert szövetkezet. 2. A támogatás célja, összege 2. § (1) E rendelet alapján a cukorrépa-termelő a 2026. évben egyszeri, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult. (2) A támogatás összege hektáronként 60 000 forint. 3. A támogatás forrása, keretösszege 3. § (1) A támogatás forrása a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 1. melléklet XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Mezőgazdasági feladatok alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport, 1. Kiemelt ágazati támogatások jogcímen elkülönített keretösszeg. (2) Az e rendelet szerinti támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 100 millió forint. 4. A támogatás igénybevételének feltételei 4. § (1) Támogatás igénybevételére az a cukorrépa-termelő jogosult, aki vagy amely a) a 2026. évi egységes kérelmében termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatást igényel; b) a 2025. évben termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatásban nem részesült; c) az a) pont szerinti támogatás céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában minősített szaporítóanyagot használ; d) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában da) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás alatt, db) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek, és dc) megfelel a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában meghatározott feltételeknek; e) a 2026. évre vonatkozóan cukorrépa szállítási szerződéssel rendelkezik; és f) a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a c)–e) pontban foglalt feltételek fennállásáról. (2) A cukorrépa-termelő a minősített szaporítóanyag használatról az (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatot a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti dokumentumok alapján teszi meg. (3) Ha a cukorrépa-termelő termelői csoport tagja, a támogatás igénybevételéhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken – az (1) bekezdés e) pontját ide nem értve – túl szükséges a termelői csoport igazolása arról, hogy a) a cukorrépa-termelővel a 2026. évre vonatkozóan érvényes és hatályos termékértékesítési szerződéssel rendelkezik, és b) a feldolgozóval 2026. évre vonatkozóan érvényes és hatályos cukorrépa szállítási szerződéssel rendelkezik. (4) A termelői csoport (3) bekezdése szerinti igazolása tartalmazza: a) a cukorrépa-termelő aa) nevét és ab) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját (a továbbiakban: támogatási azonosító), valamint b) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállására vonatkozó nyilatkozatot. (5) A támogatás alapjául szolgáló terület hektárban kifejezett nagysága a cukorrépa-termelő 2026. évi egységes kérelmében termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatásra bejelentett területén felhasznált minősített vetőmag darabszám 100 000-rel történő elosztásával kerül meghatározásra, azzal, hogy az nem haladhatja meg a cukorrépa-termelő 2026. évi egységes kérelmében a termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatás vonatkozásában igényelt terület nagyságát. 5. A támogatási kérelem benyújtása 5. § (1) A támogatási kérelem 2026. június 10. és 22. között, elektronikus úton, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással elérhető elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár), a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (2) A cukorrépa-termelő egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely kérelem egyidejűleg kifizetési kérelemnek is minősül. (3) A támogatási kérelem tartalmazza a cukorrépa-termelő a) nevét és támogatási azonosítóját, b) 2026. évi egységes kérelmében a termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatásra bejelentett területen felhasznált minősített vetőmag darabszámát, valamint c) 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatait. (4) A támogatási kérelemhez csatolni kell a cukorrépa-termelő vagy a tagságával működő termelői csoport és a feldolgozó között létrejött érvényes szállítási szerződés másolatát és – amennyiben a cukorrépa-termelő termelői csoporton keresztül értékesít – a termelői csoport 4. § (3) bekezdése szerinti igazolását. (5) Ha a cukorrépa-termelő helyett és nevében meghatalmazottja jár el, a meghatalmazott az elektronikus felületet használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. A meghatalmazott útján történő eljárás tekintetében a Kincstár vonatkozó közleményében foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az eljárás során minden dokumentumot, így a hiánypótláshoz kapcsolódó dokumentumokat és – a felügyeleti eljárás kivételével – a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat (a továbbiakban együtt: irat) is az elektronikus felületen keresztül kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott irat a döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe. (7) A támogatási kérelem a benyújtását követő naptól számított két napon belül, de legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő végéig az elektronikus felületen keresztül módosítható. Módosítás esetén az utolsóként benyújtott támogatási kérelmet kell elbírálni. A támogatási kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja. 6. A támogatási kérelem elbírálása, a támogatás kifizetése 6. § (1) Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár a cukorrépa-termelőt – a hiánypótlásra való felhívás közlését követő ötnapos határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel. (2) A Kincstár a kérelmekről legkésőbb 2026. augusztus 31-éig döntést hoz, és a forrás rendelkezésre állása esetén intézkedik a támogatás cukorrépa-termelő részére történő folyósításáról. (3) A cukorrépa-termelő 2026. évi egységes kérelmében a termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatásra legkésőbb 2026. június 9-ig bejelentett terület nagysága képezi a támogatás alapját, a Kincstár az azt meghaladó területre vonatkozó támogatási igényét elutasítja. (4) A Kincstár a támogatás összegét a cukorrépa-termelő 7. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott szabad mezőgazdasági csekély összegű támogatás egyéni keretösszegének figyelembevételével állapítja meg. (5) A támogatás összegét a kérelembenyújtási időszak első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint-euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni. (6) Ha a jogos támogatási igények együttesen meghaladják a 3. § (2) bekezdése szerinti keretösszeget, akkor a rendelkezésre álló forrást a benyújtott kérelmekben foglalt jogos igények között egyenlő arányban kell felosztani. (7) A Kincstár a támogatási kérelmek legalább 3%-a tekintetében helyszíni vizsgálatot végez, amely a 2026. évi termeléshez kötött cukorrépa termesztés támogatás iránti kérelmek kapcsán lefolytatott helyszíni vizsgálattal is teljesíthető. (8) A (7) bekezdés szerinti ellenőrzése során a Kincstár a minősített szaporítóanyag használatot a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok alapján vizsgálja. (9) A támogatás kifizetésének a feltétele, hogy a cukorrépa-termelő a támogatási döntés meghozataláig a 2026. évi egységes kérelmét nem vonja vissza. 7. A mezőgazdasági csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések 7. § (1) A cukorrépa-termelő és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére Magyarországon három egymást követő év alatt odaítélt támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3) bekezdésére is. (2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem nyújtható támogatás azon cukorrépa-termelő részére, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (3) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget. (4) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet [a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet] szerinti halászati csekély összegű támogatással 50 000 eurónak megfelelő forintösszegig, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szerinti általános csekély összegű támogatással 300 000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztásával vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet vagy az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. 8. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter

A gazdasági és energetikai miniszter 2/2026. (VI. 8.) GEM rendelete a biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 1/2026. (V. 14.) GEM rendelet módosításáról [1] E rendelet az üzemanyagpiacot érintő nemzetközi helyzetre tekintettel a zavartalan hazai üzemanyag-ellátás hatósági üzemanyagárakon történő biztosítását szolgáló készletfelszabadítás előírásainak módosítását szolgálja. [2] A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 75. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 1/2026. (V. 14.) GEM rendelet a következő 5. §-sal egészül ki: „5. § (1) E rendeletnek a biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 1/2026. (V. 14.) GEM rendelet módosításáról szóló 2/2026. (VI. 8.) GEM rendelettel (a továbbiakban: Módrend.) megállapított 2. § (5) és (6) bekezdését a Módrend. hatálybalépését követően létrejött üzemanyag-értékesítési szerződésekre, valamint a Módrend. hatálybalépésekor már fennálló üzemanyag-értékesítési szerződések alapján a Módrend. hatálybalépését követően leadott és elfogadott lehívásokra kell alkalmazni. (2) A Módrend. hatálybalépését megelőzően leadott és elfogadott lehívással már konkretizált üzemanyagmennyiségek tekintetében a Módrend. nem érinti a korábban alkalmazandó értékesítési árat." 2. § A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 1/2026. (V. 14.) GEM rendelet a) 2. § (5) bekezdésében a „270,25" szövegrész helyébe a „283,45" szöveg és a „300,48" szövegrész helyébe a „310,47" szöveg, b) 2. § (6) bekezdésében a „286" szövegrész helyébe a „290,95" szöveg és a „315" szövegrész helyébe a „317,97" szöveg lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kapitány István s. k., gazdasági és energetikai miniszter

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelete egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeletek módosításáról [1] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletének célja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény szerinti auditorokra vonatkozó szabályozás módosítása a vállalkozások helyzetének könnyítése, illetve adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése érdekében. A kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről szóló 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet módosításával az auditorokkal szembeni követelmények egységesítésre kerülnek, így valamennyi auditornak azonos – könnyített – elvárásoknak kell megfelelnie, függetlenül attól, hogy milyen biztonsági osztályba sorolt elektronikus információs rendszer auditálását végzik. Ugyanakkor az előírások továbbra is biztosítják azt, hogy kizárólag a szükséges szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező szervezetek vizsgálhassák az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, valamint a biztonsági osztályba sorolás szerinti védelmi intézkedések megfelelőségét. [2] Az auditorokkal szembeni követelmények változásához igazodóan a rendelet pontosítja a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról szóló 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendeletet, a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetek és természetes személyek nyilvántartásáról és a velük szemben támasztott követelményekről szóló 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendeletet, valamint – egységes igazgatási szolgáltatási díjmérték rögzítésével – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsági feladataival összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendeletet. [3] E rendelet további célja, hogy meghatározza, illetve pontosítsa, hogy mely adatok kerülnek közzétételre az auditorokról, valamint a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatok közül. A rendelet továbbá a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 2026. január 1-jei hatállyal történt módosításához igazodóan pontosítja a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetek és természetes személyek nyilvántartásáról és a velük szemben támasztott követelményekről szóló 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet előírásait. [4] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) pontjában és 13/B. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (6) bekezdés b) pontjában, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és q) pontjában és 13/B. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4. alcím tekintetében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (7) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (8) bekezdésében és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 168. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró tudományos és technológiai miniszter véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsági feladataival összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendelet módosítása 1. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsági feladataival összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendelet] 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Hatóság – mint a Kiberbiztonsági tv. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt hatóság – eljárásában az auditoroknak a Kiberbiztonsági tv. 21. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: felügyeleti nyilvántartás) vételére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja 390 000 Ft." 2. § Hatályát veszti a 15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendelet a) 1. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében az „„alap" biztonsági osztály esetén" szövegrész, b) 1. mellékletében foglalt táblázat 10. és 11. sora. 2. A kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről szóló 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet módosítása 3. § (1) A kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről szóló 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet] 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az auditornak a nyilvántartásba vételi eljárás során igazolnia kell a következő feltételek teljesítését: a) foglalkoztat legalább kettő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt a Kiberbiztonsági tv. 22. § (6) bekezdése szerinti szabályzatban rögzített munkakörben; b) rendelkezik minimum 15 000 000 forint éves összeghatárig kiterjedő tevékenységi felelősségbiztosítással; c) rendelkezik informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek vagy elektronikus információs rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló auditálás szolgáltatásra vonatkozóan legalább 5 referenciával." (2) A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a kérelmező auditort a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló rendelete alapján megfelelőségértékelő szervezetként nyilvántartásba vették, a (4) bekezdés a)–d) pontjában és az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak igazolására nem köteles." (3) A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett auditorok jegyzékét. A felügyeleti hatóság által közzétett jegyzék tartalmazza az auditor megnevezését, valamint a (2) bekezdés a) pont ae) alpontja szerinti elektronikus levelezési címét és telefonszámát." 4. § A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet 3. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az auditor a változás beálltát követő 8 napon belül bejelenti a felügyeleti hatóságnak, ha) „a) a 2. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti követelmények nem teljesülnek, vagy" 5. § A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) E rendeletnek az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeletek módosításáról szóló 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 2. § (2), (4)–(7) és (10) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a felügyeleti hatóság a kérelem elbírálása során figyelmen kívül hagyja azt, hogy a kérelmező a kiberbiztonsági audit tevékenységet milyen biztonsági osztályba sorolt elektronikus információs rendszerekre kívánja végezni. (2) A felügyeleti hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszünteti azt a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő nyilvántartásba vételi eljárást, amelyet nyilvántartásban szereplő auditor kezdeményezett annak nyilvántartásba vétele érdekében, hogy kiberbiztonsági audit tevékenységét a nyilvántartásban szereplőtől eltérő biztonsági osztályba sorolt elektronikus információs rendszerekre kívánja végezni. A felügyeleti hatóság egyidejűleg intézkedik a befizetett igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről az auditor azon bankszámlájára, amelyről a befizetés érkezett." 6. § A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet 2. § (10) bekezdésében az „af) alpontja, a (2) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az „af) alpontja" szöveg lép. 7. § Hatályát veszti a 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet a) 2. § (2) bekezdés b) pontja, b) 2. § (4) bekezdésében az „– az (1) bekezdés szerinti kérelemben feltüntetett bármely biztonsági osztály esetében –" szövegrész, c) 2. § (6) bekezdés j)–l) pontja. 3. A kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról szóló 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet módosítása 8. § Hatályát veszti a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról szóló 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet a) 2. § (1) és (3) bekezdése, b) 5. § (1) bekezdés b) pontja. 4. A sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetek és természetes személyek nyilvántartásáról és a velük szemben támasztott követelményekről szóló 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet módosítása 9. § (1) A sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetek és természetes személyek nyilvántartásáról és a velük szemben támasztott követelményekről szóló 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: a) legalább kettő, a Kiberbiztonsági tv. 57. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szakértőt – mint sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult természetes személyt – foglalkoztat, b) rendelkezik információbiztonsági szabályzattal, valamint tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel, c) rendelkezik olyan biztonságos kommunikációs eszközökkel, szoftverekkel, amelyek garantálják a vizsgálathoz felhasznált adatok bizalmasságát, sértetlenségét és hitelességét a vizsgált szervezetekkel való kapcsolattartás során, d) rendelkezik a sérülékenységvizsgálat lefolytatásához szükséges adatok törlésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése érdekében olyan törlési eljárásrenddel és megoldásokkal, amelyek biztosítják az adatok visszaállíthatatlan módon történő törlését a rendszereiből és az archív mentéseiből." (2) Az 5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet 3. §-a