Az Országgyűlés 2026. július 13-án elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyszerre érinti a választójogot, az alkotmánybírósági tagságot, a bírósági vezetők megválasztását és egy új állami szerv létrehozását. A módosítás a kihirdetés napját követően azonnal hatályba lépett, egyes részei 2026. október 1-jén lépnek hatályba.
Képviselői mandátumkorlát bevezetése
Mi és kit érint
Az országgyűlési képviselők választhatóságát új feltételhez köti: aki összesen legalább 12 évig volt képviselő, vagy legalább három választáson megválasztották, a jövőben nem indulhat képviselőként.
Gyakorlatban
Az új szabály nem érinti a módosítás hatálybalépésekor hivatalban lévő képviselők jelenlegi megbízatását; csak a jövőbeni jelöltségekre vonatkozik.
Mikortól
A kihirdetést követő naptól hatályos, a jelenlegi képviselői mandátumokat nem érinti.
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése
Mi és kit érint
A módosítás hatálybalépésének napját követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Gyakorlatban
Az Országgyűlés ezt követően új köztársasági elnököt választ, legfeljebb öt évre, a hatályos szabályok szerint – az új Alkotmány hatálybalépéséig.
Mikortól
A kihirdetést követő napon.
Alkotmánybíróság: korhatár és újraválasztási tilalom
Mi és kit érint
Az Alkotmánybíróság tagjainak száma 15 marad, megbízatásuk 9 év, de ezentúl nem választhatók újra, és a 70. életév betöltésével megbízatásuk megszűnik.
Gyakorlatban
Aki a hatálybalépés napján már betöltötte a 70. életévét, annak megbízatása a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg. Aki ezután tölti be, az aznap veszíti el tisztségét.
Bírósági vezetők (OBH-elnök, Kúria-elnök) megválasztásának új rendje
Mi és kit érint
Az Országos Bírósági Hivatal elnökét és a Kúria elnökét ezentúl a köztársasági elnök javaslatára, kétharmados parlamenti többséggel, hat évre választják; nem választhatók újra.
Gyakorlatban
A köztársasági elnök a bírák által jelölt legfeljebb három személy egyikét terjesztheti az Országgyűlés elé. A megbízatás bírói kezdeményezésre visszahívással is megszűnhet.
Új szerv: Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal
Mi és kit érint
Az Alaptörvénybe kerül egy új, független állami szerv, amely közvagyonnal kapcsolatos büntetőügyekben közvádlóként jár el.
Gyakorlatban
A hivatal nyomozati jogokat gyakorol, bírósági eljárásban közvádat képvisel, és közvagyon-visszaszerzési feladatokat lát el. Elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados szavazatával hat évre választja; évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Tagjai nem lehetnek párttagok.
Vármegye → megye visszanevezés
Mi és kit érint
Az Alaptörvény szövegében a „vármegye" elnevezés visszaváltozik „megyére" – az összes érintett jogszabályi helyen.
Gyakorlatban
Az átmeneti rendelkezés szerint a „vármegye" megnevezés 2026. szeptember 30-ig még használható a korábbi jogszabályok szerint, az átállás a felelős gazdálkodás elvei szerint történik.
Mikortól
Az érintett szövegcserék 2026. október 1-jén lépnek hatályba.
KávéKözlöny