2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról [1] Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. [2] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § Magyarország minisztériumai a következők: 1. Egészségügyi Minisztérium, 2. Igazságügyi Minisztérium, 3. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, 4. Pénzügyminisztérium, 5. Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, 6. Belügyminisztérium, 7. Élő Környezetért Felelős Minisztérium, 8. Gazdasági és Energetikai Minisztérium, 9. Honvédelmi Minisztérium, 10. Közlekedési és Beruházási Minisztérium, 11. Külügyminisztérium, 12. Miniszterelnökség, 13. Szociális és Családügyi Minisztérium, 14. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, 15. Tudományos és Technológiai Minisztérium, 16. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. 2. § (1) Az Egészségügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (2) Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (3) Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztériumból történő kiválással jön létre. (4) A Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (5) A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztériumból történő kiválással jön létre. (6) Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. (7) A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. 3. § (1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább. (2) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Agrárminisztérium Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (3) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (4) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (5) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább. (6) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (7) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezéssel működik tovább. 4. § (1) Az 1. § szerinti minisztériumok és a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti minisztériumok közötti jogutódlást a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete állapítja meg. (2) A 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervként, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervként az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott időpontig működnek. (3) Az 1. § 12. pontjában meghatározott minisztériumot vezető miniszter gyakorolja a 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok – ideértve költségvetési szervi – vezetőjének hatásköreit. A 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok megszűnésének időpontját az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet határozza meg. 5. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés alakuló ülésén megválasztott miniszterelnök által vezetett Kormány megalakulásának napján lép hatályba. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 6. § Hatályát veszti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény.

1. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Fhtv.) 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) esetén a) a 2021. december 31-ét követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, b) a 2022. január 1-jét megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábánál nem lehet magasabb. (2) A tőke- és kamattartozást nem lehet az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem teljesített kamat összegével megnövelni. (3) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a fogyasztónak nyújtott lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell. 2. § (1) Az Fhtv. 17/A. § (5) bekezdésétől eltérően az Fhtv. 17/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját. (2) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. (3) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján. (4) A (3) bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.

3. § (1) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a számlát vezető hitelintézet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a szerinti limitértékhez tartozó pénzeszköz a) kincstári számlára történő átutalásához és b) kincstári számláról a belföldi hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváíráshoz kapcsolódóan nem számíthat fel díjat. (2) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a fizetési számlát vezető hitelintézet köteles a 2025. május 31-ei megállapodás szerinti, számlavezetéshez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó díjakat alkalmazni, valamint új díjakat nem állapíthat meg. (3) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve a belföldi hitelintézetnél vezetett számlája vezetésére kötött szerződést a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve kérésére, megkeresésére köteles felmondani, ugyanakkor a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve fizetési számlájának vezetésére kötött szerződést nem mondhatja fel.

4. § Ezen alcím rendelkezéseit a) a fagykár esetében a 2025. április 1-jéig, b) az aszálykár esetében a 2025. július 1-jéig, c) sertéstartással, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók esetében a 2025. november 30-ig megkötött és az e törvény hatálybalépésének napján fennálló szerződések alapján folyósított, az érintett mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni. 5. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: a) az a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő, akinek a 2025. évi tavaszi fagy, illetve a 2025. évi aszály kapcsán a káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta, b) az a Magyarországon sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó, aki a sertéstartást, illetve sertéstenyésztést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett, elektronikus azonosítási szolgáltatás használatával elérhető webENAR felületen elérhető és onnan letölthető, a gazdálkodó saját tenyészetére vonatkozó, a fizetési moratórium iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapnál nem régebbi kiállítási dátumú, a Tartás/vágás vége oszlopban bejegyzést nem tartalmazó, 1350-es számú Tenyészet igazoló Lappal igazolja; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 6. § (1) Az 5. § 1. pont a) alpontja szerinti adós az agrárkár-megállapító szerv döntése másolatának, az 5. § 1. pont b) alpontja szerinti adós ugyanezen alpontban meghatározott Tenyészet igazoló Lap másolatának a megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a (2) bekezdés szerinti fizetési moratóriumot igénybe kívánja venni. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (4) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy a) az 5. § 1. pont a) alpontja szerinti adós az agrárkár-megállapító szerv döntésének a hitelező részére történő megküldésének napjától, b) az 5. § 1. pont b) alpontja szerinti adós ugyanezen alpont szerinti Tenyészet igazoló Lap hitelező részére történő megküldésének napjától a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: fizetési moratórium). (3) A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. Az eredeti szerződés szerinti teljesítés nem jelenti a fizetési moratóriumból történő kilépést. (4) A fizetési moratórium 2026. november 30. napjáig tart. (5) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (6) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (7) A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2026. november 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 7. § (1) Az adós a fizetési moratórium 6. § (4) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 8. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. (5) Üzletszabályzat tartalmazhatja az Agrár Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatás mértékét a sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságok támogatásának (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) jogszabályban nem rögzített feltételeit és a támogatás igénybevételének részletszabályait.

9. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: aki – akár tulajdonosként, akár bérleti jogviszony alapján – olyan, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet szerinti gazdasággal rendelkezik – ideértve a telep üzemeltetőjét, a telep tulajdonosát és az állatok tulajdonosát is –, amely gazdaság a 2025. évben a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet alapján a ragadós száj- és körömfájás megállapítására figyelemmel elrendelt, a gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölése intézkedéssel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) érintett, ha az intézkedést elrendelő határozat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elrendelő határozat) megküldésével a hitelezőt értesítette; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 10. § (1) Az adós az elrendelő határozat megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a 2025. évben az intézkedéssel érintett. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (3) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós – az elrendelő határozat megküldése napjától – a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. (3) A fizetési moratórium 2027. június 30. napjáig tart. (4) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (5) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (6) A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2027. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 11. § (1) Az adós a fizetési moratórium 10. § (3) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 12. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. 13. § Ezen alcím rendelkezéseit a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről szóló 68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelet kihirdetése napján fennállt szerződések alapján ezen időpontban már folyósított kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni.

16. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott mezőgazdasági termék (a továbbiakban: bejelentésköteles termék) Magyarország területére történő behozatalát (vetőmag kivételével) a 17. §-ban foglaltak szerint előzetesen be kell jelenteni (a továbbiakban: bejelentés) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). (2) A bejelentésköteles termék Magyarország területén tranzitforgalom keretében történő átszállítását nem kell előzetesen bejelenteni. (3) A jelen alcím nem vonatkozik az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikk (1) bekezdésében hivatkozott magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt árukra, amennyiben a termékbehozatal mennyisége az adott bejelentésköteles termék tekintetében nem éri el a 25 kg vagy a 25 liter mennyiséget. 17. § (1) A bejelentést a bejelentésköteles terméket értékesítő – vagy az értékesítő megbízásából eljáró, a bejelentésköteles termék fuvarozását végző, illetve az azt szervező – természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg. (2) A bejelentés tartalmazza a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát, vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ab) amennyiben azzal rendelkezik, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti FELIR azonosítóját (a továbbiakban: FELIR azonosító), ac) állampolgárságát, ad) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, FELIR azonosítóját, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését, bc) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; c) a bejelentésköteles termék ca) pontos kereskedelmi megnevezését vagy Kombinált Nómenklatúra szerinti megnevezését, 1. melléklet szerinti vámtarifaszámát, cb) mennyiségét és minőségi mutatóit, cc) aktuális piaci értékét, cd) tárolási helyét, ce) származási országát; d) a címzett nevét és címét, ahová a bejelentésköteles termék leszállításra kerül; e) a bejelentésköteles termék behozatalának tervezett időszakát, amely nem terjedhet túl a bejelentéstől számított 30. napon; valamint f) a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát vagy vasúti szállítóeszköz esetében pályaszámát. (3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni, legkésőbb a behozatalt megelőző 24 órával, légi vagy vízi úton történő behozatal esetén legkésőbb a behozatalt megelőző 6 órával. (4) Egy bejelentésben – ugyanazon bejelentésköteles termékre – több behozatal is megjelölhető, ha a behozatali időpontok nem terjednek túl a bejelentéstől számított 30. napon. (5) A hiánytalanul kitöltött bejelentés – ideértve a (4) bekezdés szerinti esetet is – befogadásáról a NÉBIH elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolást küld a bejelentő részére. (6) A bejelentés (3)–(5) bekezdés szerinti dokumentációjának a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania. 18. § A bejelentésre – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a hiánypótlásra, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni. 19. § (1) A jelen alcímben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. (2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye. (3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a bejelentés visszaigazolására vonatkozó adatokat. (4) Ha a bejelentő nem tett eleget a jelen alcím szerinti bejelentési kötelezettségének, a 17. § (6) bekezdése szerinti dokumentáció nem kíséri hiánytalanul a szállítmányt, vagy a behozatalra a bejelentéstől számított 30. napon túl kerül sor, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a bejelentéssel érintett bejelentésköteles termék általános forgalmi adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.

18/A. § (1) Hatósági áras termék a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként. (3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. (4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles a biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult. 18/B. § (1) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt a) – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – külföldi rendszámú jármű üzemanyagtankjának töltése céljából értékesítik, b) nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyagtankjába történő közvetlen töltéssel értékesítik. (2) Ezen alcím alkalmazásában a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyagellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel. (3) Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető. (4) Ezen alcím hatálya nem terjed ki az olyan, kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a hatósági áras termékre való jogosultság ellenőrzése nem biztosított. 18/C. § (1) Hatósági áras termék a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú és dízelgázolaj. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb nagykereskedelmi bruttó ára a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként. (3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. (4) A (2) bekezdés szerinti hatósági ár a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedőnek történő értékesítés során alkalmazandó. (5) A beszállító a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedővel történő szerződéskötést nem tagadhatja meg. (6) E §-ban foglaltaktól eltérően, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonságikőolajtermékkészletéből felszabadított termékekre a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 9. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott ár, és a Kt. 52/A–52/C. §-ában megjelölt hatósági ár vonatkozik. (7) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerint értékesített üzemanyagot a nagykereskedelmi hatósági áron szerezte be, a) az értékesítés hónapját követő hónap 5. napjáig bevallást küld a beszállítónak és az állami adó- és vámhatóságnak az értékesítés hónapjában a 18/B. § (1) bekezdése szerint nem hatósági áron értékesített, de nagykereskedelmi hatósági áron beszerzett üzemanyagok mennyiségéről napi bontásban; b) a hatósági ár és az üzemanyagtöltő állomás által megvalósított értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti ár közötti, a bevallásban megállapított mennyiség figyelembevételével meghatározott különbözetet az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az értékesítés hónapját követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni a beszállítónak. (8) A beszállító köteles folyamatosan tájékoztatást adni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője számára arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna. (9) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerinti értékesítés esetén legalább az értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti árat elérő kiskereskedelmi árat köteles alkalmazni. 18/D. § (1) A 18/A. § (1) bekezdésében megjelölt valamely terméknek telephelyi fogadóhelyre – elsősorban üzemi üzemanyagtöltő állomásra – történő kiszállítással megvalósuló értékesítése során a 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági árat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítésre és töltésre az üzemeltetői tájékoztatásra vonatkozó, ezen alcím szerinti előírásokat nem kell alkalmazni. (3) A 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ár alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti telephelyen a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben szokásos módon történő utántöltésére. 18/E. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az ezen alcímben foglaltak érvényesítése érdekében jogosult és egyben köteles ellenőrizni a töltött gépjármű rendszámát. (2) Ha a járműnek rendszáma nincs, de az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője a járműhöz kapcsolódó okirat segítségével, a tőle elvárható gondossággal meggyőződik a jármű magyar honosságáról, az üzemanyagot hatósági áras termékként kell értékesíteni. (3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a (2) bekezdés szerinti okirat megismerésére. (4) Ha a hatósági áras értékesítés feltételei a rendszám alapján, vagy annak hiányában a (2) bekezdésben megjelölt okirattal hitelt érdemlően nem igazolhatók, az üzemanyag hatósági áron nem értékesíthető. 18/F. § (1) Az üzemanyag hatósági áras egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen. (2) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a kútoszlop környezetében, az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység bejáratánál, valamint a pénztárnál a vásárló magyar és angol nyelven jól látható módon tájékoztatást kapjon arról, hogy a) a nem közvetlenül a gépjárműbe töltött, vagy a nem magyar rendszámú gépjárművet töltő a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az ott használt megnevezéssel nem hatósági (piaci) áron vásárolhat, amely megegyezik a kútoszlop kijelzőjén alkalmazott árral, b) az a) pontba nem tartozó vásárló a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az ott használt megnevezéssel hatósági áron vásárolhat. (3) A kútoszlop kijelzőjén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a nem hatósági árat alkalmazza. 18/G. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépését követő 30 napon belül a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban, a 2. melléklet szerinti adattartalommal bejelentette, hogy a) más üzemanyagtöltő állomás 18/H. § szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik, b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik. (2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül. (3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy b) a nyilvántartásba vétel után a nyilvántartott szolgáltatóval szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül. (4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az állami adó- és vámhatóság részére. 18/H. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 18/A. § (1) bekezdése szerinti termék forgalmazására, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott engedélyét az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapon belül szerezte meg, a hatósági áras üzemanyag forgalmazására ugyanúgy köteles, mintha a terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta volna. (2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 18/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 18/A. §-ban meghatározott áron forgalmazni. (3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles üzemszünetet hirdetni, és ezt a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint az állami adó- és vámhatóságnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a fogyasztókat a 18/A. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet. (4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható. (5) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni. (6) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a hatósági árra jogosult gépjárművének töltését köteles biztosítani. 18/I. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 18/G. § szerint nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás). (2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter írásban haladéktalanul a) kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására [az a) és b) pont szerinti szolgáltató a továbbiakban együtt: kijelölt nyilvántartott szolgáltató]. (3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult. (4) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval. (5) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek, b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni, c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket, d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet – a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett – értékesítheti, e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat. (6) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti. (7) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető az (5) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (8) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja. 18/J. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az ezen alcím szerinti kötelezettségek megtartását. (2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tudomást szerez az ezen alcím szerinti kötelezettség megsértéséről a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki, b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy az üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltetheti, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. (4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók. (5) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a 18/B. §, a 18/E. § vagy a 18/F. § szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást