A Kormány 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről [1] A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény a társadalom és a gazdaság rendjét és működését, ezáltal a Kormány működése szervezeti rendjének felépítését alapvetően meghatározó értékek és feladatok figyelembevételével állapítja meg az államigazgatás egyes miniszterek által irányítandó ágazatait, és hozza létre az azokkal kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumokat. A törvényi rendelkezésekhez igazodóan a Kormány meghatározza az egyes minisztériumokat vezető miniszterek feladat- és hatásköreit. [2] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (6) bekezdés 2. és 3. pontjában, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1c) bekezdésében, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés h) pontjában, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontjában, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés b) pontjában, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15/A. §-ában, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 68. §-ában, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (6) bekezdés 3. pontjában, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés e) pontjában, az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdésében, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (3) bekezdésében, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET A MINISZTERELNÖK 1. § (1) A Kormányt a miniszterelnök képviseli. A Kormány vagy a miniszterelnök egyedi ügyekben a Kormány képviseletére más személyt kijelölhet. (2) A miniszterelnök képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban, továbbá a miniszterelnök az Alaptörvény vagy jogszabály eltérő döntése hiányában intézkedik Magyarország képviseletéről valamennyi – az állam legfelsőbb szintű részvételét igénylő – Európai Unióval összefüggő ügyben. 2. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját, és irányítja ennek végrehajtását. (2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva különösen a) közvetlenül irányítja a Miniszterelnökséget vezető miniszter tevékenységét, b) meghatározza és koordinálja a miniszterek tevékenységét, amelynek keretében iránymutatást adhat a miniszterek részére a tevékenységük végzésével összefüggésben, c) biztosítja a kormányzati döntések érvényesülését. (3) A miniszterelnök a rendeletében kijelölt miniszterelnök-helyettes tekintetében meghatározza a helyettesítése rendjét. 3. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány testületi működésének irányait, összehívja és vezeti a Kormányt. (2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározottak végrehajtása érdekében különösen a) az Alaptörvény keretei között meghatározza a kormányzati szervezetalakítás általános irányait, ideértve az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatai előkészítésének általános elveit is, b) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet elfogadására és módosítására, c) bármely miniszter, közigazgatási államtitkár, államtitkár és helyettes államtitkár, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója (a továbbiakban együtt: állami vezető) számára feladatot határozhat meg, d) bármely állami vezetőt a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezhet, e) meghatározza a Kormány ülésének napirendjét, ennek keretében a minisztereket és a kormánybiztosokat előterjesztés vagy jelentés elkészítésére utasíthatja, f) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány ügyrendjének elfogadására és módosítására, g) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 8. §-a szerinti kabinet és a Kit. 9. §-a szerinti kormánybizottság megalakítására, h) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány törvényalkotási programjára és jogalkotási munkatervére vonatkozóan, i) átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását, j) képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezleten, k) aláírja a Kormánynak, valamint a Stratégiai Kabinetnek, a Gazdasági Kabinetnek, a Fejlesztési Kabinetnek (a továbbiakban együtt: Kabinet) és a Védelmi Tanácsnak a Miniszterelnökséget vezető miniszter által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseit, l) aláírja a Kormány feladat- és hatáskörét érintő egyéb, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseket, ideértve azon döntéseket is, amelyek előkészítése nem tartozik a Kormány valamely más tagjának feladat- és hatáskörébe, m) aláírja az állami vezetők politikai szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által előkészített és részére felterjesztett okiratokat. (3) A miniszterelnök meghatározza a kormányzás általános irányait, ennek érdekében szervezi a Kormány mint testület munkáját, megállapítja a miniszterek között kialakított belső munkamegosztást. 4. § A miniszterelnök az európai uniós ügyek kapcsán a) tárgyal az európai uniós tagállamokkal, illetve az európai uniós intézmények képviselőivel, b) kapcsolatot tart és egyeztet az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati álláspontról az ezért felelős miniszterrel és más miniszterekkel, c) a Kormány vagy a Kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervektől (a továbbiakban: kormányzati szervek) szakmai álláspontot kérhet, és ezekről egyeztetést kezdeményezhet. II. FEJEZET A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE 5. § A miniszterelnök munkaszervezete az általános politikai koordinációért felelős miniszter munkaszervezetében működik. 6. § A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében közvetlenül vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján a) összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatás – ide nem értve a területi közigazgatás – működését, b) előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának tervezetét, gondoskodik azok végrehajtásáról, c) előkészíti a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet tervezetét, valamint a Kormány ügyrendjének, továbbá azok módosításának tervezetét, d) egységes szempontrendszerre tesz javaslatot da) a központi hivatalokról szóló kormányrendeletek tervezetei, db) a minisztériumok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében, e) a Kormány üléseinek előkészítése céljából ea) gondoskodik a közigazgatási egyeztetések koordinációjáról, ennek során a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e, eb) szervezi, vezeti és lebonyolítja a közigazgatási államtitkári értekezletet, gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről, ec) összeállítja a kormányülés napirendjét, ed) előkészíti a Kabinet és a Védelmi Tanács üléseit, f) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, g) ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, h) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a Kormány intézkedését, i) koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást, j) ellátja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket, k) biztosítja az állami vezetők munkavégzéséhez szükséges tárgyieszköz-ellátást. 7. § A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján részt vesz a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásához kapcsolódó feladatok ellátásában, e tekintetben a) ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a Kormánynak az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetve ülése összehívásának kezdeményezésére, b) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program benyújtásáról, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását, c) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatok benyújtásáról, valamint figyelemmel kíséri az ezekkel összefüggő parlamenti eljárásokat, és megteszi az elfogadásukhoz szükséges igazgatási intézkedéseket. 1. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre 8. § (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) általános politikai koordinációért, b) európai uniós ügyek koordinációjáért, c) európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért, valamint d) kormányzati kommunikációért, e) kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, f) kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, g) kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért, h) közszolgálati életpálya kidolgozásáért, i) – a 27. §-ban meghatározott kivétellel – társadalompolitika összehangolásáért felelős tagja. (2) A miniszter figyelemmel kíséri az Országgyűlés és a bizottságai napirendjét és üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumokon. (3) A miniszter a) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/A. § (3) bekezdése, 80/T. §-a és 88/U. § (4) bekezdése, b) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 51. § (1) bekezdése, c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 157. §-a, d) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 151. §-a, e) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 130. § (2) bekezdése, f) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 490. § (2) bekezdése tekintetében a Kormány igazságügyért felelős tagja. (4) A miniszter a (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti felelősségi körében tájékoztatásul kapott végzésről – annak egyidejű továbbítása mellett – értesíti az igazságügyi minisztert. (5) A miniszter a Közszolgálati Döntőbizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak kinevezése, valamint a Közszolgálati Döntőbizottsággal kapcsolatos egyéb kormányzati feladatok tekintetében a Kormány közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős tagja. (6) A miniszter a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal kapcsolatos kormányzati feladatok tekintetében a Kormány közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős tagja. 9. § A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a) biztosítja és megszervezi a miniszterelnöknek az Alaptörvény 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlását, e feladat- és hatáskörében felel a Kormány általános politikája kialakításának irányításáért, b) közreműködik a miniszterelnöknek a Kit. 5. §-ában meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásában, e feladat- és hatáskörében részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében, c) felel a miniszterelnök személye körüli feladatok ellátásáért. 10. § (1) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a 9. § a) és b) pontja tekintetében a) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakításának a folyamatát, ennek keretében a 24. § (2) bekezdése szerinti javaslatokat összegzi, értékeli, és javaslatot tesz a miniszterelnök részére, b) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, c) közreműködik a Kormány általános politikája és a Kormány döntései megvalósulásának értékelésében, valamint a miniszterelnök erről történő tájékoztatásában, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, d) a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára, e) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés és a Kormány döntéseinek végrehajtása során a miniszterelnök döntéseiből és a Kormány általános politikájából következő politikai szempontokat. (2) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében gondoskodik a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáról, e tekintetben a) kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal, b) ellátja a napirenden kívüli felszólalások, valamint az országgyűlési képviselői interpellációk, kérdések és azonnali kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetve a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót, c) elősegíti és szervezi a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti együttműködést, d) kezdeményezheti politikai vita lefolytatását. (3) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében ellátja a miniszterelnök személye körüli feladatokat, e tekintetben a) ellátja a miniszterelnök és a Kormány körüli állami protokollteendőket, felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, a nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokolltevékenységéért, b) gondoskodik a miniszterelnök kommunikációs felkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 11. § A miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében a) előkészíti az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat, b) működteti a Műszaki Notifikációs Központot és a Szolgáltatási Notifikációs Központot, a belső piaci problémamegoldó központot (SOLVIT), valamint a belső piaci információs rendszert, c) gondoskodik a speciális notifikációnak az Európai Unió érintett intézményének történő megküldéséről, d) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával és az igazságügyi miniszterrel együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszaiban – ideértve a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti szakaszban az Európai Bizottsággal történő egyeztetést is –, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti és benyújtja a beadványokat, e) az Európai Unió Bírósága előtti eljáráshoz kapcsolódóan ea) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával és az igazságügyi miniszterrel együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban, eb) koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat, ec) figyelemmel kíséri az eljárásokat, és szükség szerint felhívja a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagját az Európai Unió Bíróságának ítéletéből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározására, f) összehangolja az európai uniós jogállamisági eljárásokban és mechanizmusokban képviselendő magyar álláspont kialakításával és képviseletével kapcsolatos feladatokat, g) gondoskodik a hazai források és az európai uniós források tekintetében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáról. 12. § A miniszter az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért való felelőssége keretében felel az Európai Unió politikáiból eredő és az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért, ennek keretében a) javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájának fő irányaira, valamint irányítja az európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését, b) javaslatot tesz az európai uniós tematikájú kormányülések napirendjére, előkészíti az uniós vonatkozású kormányüléseket és azok napirendjén szereplő előterjesztéseket, c) összehangolja a Kormány európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében ca) koordinálja a Kormánynak az európai uniós intézmények kormányzati részvétellel működő döntéshozó, döntés-előkészítő eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontjait, biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében, cb) összehangolja az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítését, és részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében, cc) képviseli a Kormányt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésein, részt vesz az Európai Unió Európa-ügyi minisztereinek találkozóin, közreműködik az Európai Tanács munkájában, és ellátja üléseinek előkészítését, d) a jogharmonizációs feladatok kivételével összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek uniós politikákhoz kapcsolódó tevékenységét és az uniós politikák végrehajtásához szükséges hazai intézkedéseket, gondoskodik az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséről, e) összehangolja a Kormány és az Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, f) ellátja a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) irányítását, kialakítja az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályokat, g) javaslatot tesz az Állandó Képviselet vezetőjének és az Állandó Képviseleten működő nagykövetek kinevezésére és felmentésére, h) véleményezi az Állandó Képviselet személyi állományára vonatkozó kinevezési javaslatokat, i) felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolattartás koordinációjáért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, különös tekintettel az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa egyes intézményi szereplőire, j) elősegíti az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az európai uniós intézményi döntéshozatalban, k) összehangolja, illetve ellátja az európai uniós ügyekben folytatott regionális együttműködésekkel összefüggő feladatokat. 13. § A 4. §-ban meghatározottak érdekében a miniszter a miniszterelnök által erre a feladatra kijelölt személy útján segíti és támogatja a miniszterelnök munkáját az európai uniós tagsággal összefüggő ügyekben, különösen a) részt vesz az európai uniós tematikájú kormányülések előkészítésében és a kormányüléseken, b) részt vesz az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszerben, c) kapcsolatot tart az Európai Unió intézményei és szervei vezetőinek munkatársaival, vezető tisztviselőivel, valamint az Európai Unió állam- és kormányfőinek uniós ügyekkel foglalkozó közvetlen munkatársaival (Sherpa), d) részt vesz az európai uniós tagsághoz kapcsolódó stratégiai kérdésekre, kiemelt politikai dossziékra, az Európai Unió jövőjével, fejlődésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kialakításában, azok képviseletére vonatkozó stratégia kidolgozásában, ezekkel összefüggésben a kormányzati munka rendjének és koordinációjának meghatározásában, e) részt vesz a magyar alkotmányos szervek vonatkozásában az európai ügyekkel kapcsolatos feladataik ellátásában, f) részt vesz az Európai Tanácson, az Európai Unió állam- és kormányfői formációiban, valamint az Európai Unió egyes tagállamainak különböző formációiban képviselendő álláspont kialakításában és képviseletében, g) részt vesz az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásban, h) részt vesz az európai uniós kérdésekkel összefüggésben más európai uniós tagállamokkal és tagjelölt államokkal való kapcsolattartásban, különös tekintettel a V4 országokkal való együttműködésre, i) részt vesz a harmadik államokkal való kapcsolattartásban az Európai Unióval összefüggő kérdések vonatkozásában. 14. § A miniszter a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért, b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért, c) felel a kormányzati közösségi médiafelületekért, azon keresztüli kommunikációért, d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket, e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában, f) kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját, g) a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére szakmai támogatást biztosít a Magyarországon megvalósuló, kiemelt nemzetközi sportesemények lebonyolításához, és közreműködik az e sporteseményeket érintő marketing- és kommunikációs tevékenységek megvalósításában. 15. § A miniszter a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért való felelőssége körében a kormánybiztosok feladatkörébe eső feladatok teljesüléséről – elsődlegesen a kormánybiztosok beszámolói alapján – tájékoztatja a miniszterelnököt. 16. § A miniszter a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében a) támogatja a kormányzati stratégiák kidolgozását, b) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad azok kormányzati stratégiákkal és társadalompolitikai céljaival való összhangjáról, c) támogatja a kormányzati stratégiák és társadalompolitikai célok megvalósításával összefüggő jogszabály-előkészítési feladatok ellátását, d) elemzi a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célkitűzések teljesülését, e) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai folyamatoknak a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását, f) közreműködik a Kormány és a Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott stratégiai és társadalompolitikai kutatási tevékenységben, g) a Kormány más tagjától a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást, háttéranyagot, elemzést kérhet. 17. § A miniszter gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. 18. § (1) A miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésével összefüggő feladatokat. (2) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter személyügyi központként részt vesz a közszolgálatot érintően az uniós és nemzetközi munkacsoportok munkájában, valamint ezen munkacsoportokkal történő kapcsolattartásban. 19. § (1) A Kormány a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervként, valamint a személyügyi központ feladatait ellátó szervként – az 55. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a minisztert jelöli ki. (2) A miniszter személyügyi központként ellátja a jogszabályban meghatározott feladatokat a Kit., valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó szervek és az e szerveknél foglalkoztatottak tekintetében. (3) A miniszter személyügyi központként jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat biztosíthat a következő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek és az ott foglalkoztatottak tekintetében: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, c) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet, d) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény, e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, f) a (2) bekezdés szerinti törvények, g) az 55. § (2) bekezdése szerinti törvények. 20. § A miniszter kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a minisztériumok hatáselemzési feladatainak végrehajtását. 2. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója 21. § (1) A miniszterelnök a Kormány kijelölése szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadó útján elláthat bármely, a Kormány feladatkörébe tartozó vagy kiemelt fontosságú védelmi kül- és belpolitikai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendészeti, idegenrendészeti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási, valamint katasztrófavédelmi vagy egyéb rendvédelmi szakpolitikai feladatot. (2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója felelős a) a miniszterelnök nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenységének koordinálásáért, b) a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követéséért, c) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásának koordinálásáért, d) a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt védelmi tevékenységének kezdeményezéséért, e) a miniszterelnök e § szerinti tevékenységéhez kapcsolódó háttéranyagok, felkészítők, elemzések előkészítéséért. (3) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti a Védelmi Tanács üléseit. 22. § A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója figyelemmel kíséri a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetek és c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét. 23. § A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ellátja a számára a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vezénylésével és áthelyezésével kapcsolatosan a rendvédelmi alkalmazottak rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben megállapított feladatokat. III. FEJEZET AZ EGYES MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 3. Az egyes miniszterek általános feladat- és hatáskörei 24. § (1) A miniszter a feladat- és hatásköre gyakorlása során köteles együttműködni a Kormány más tagjával. (2) A miniszter – jogszabályban, valamint a Kormány határozatában meghatározott – feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány általános politikájára, b) előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását, c) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabálytervezeteket dolgoz ki, d) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol, e) kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, f) az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján az e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt, g) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról, h) közreműködik az európai uniós források felhasználásában, i) részt vesz az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében, ellátja a szakmai feladatait érintő tagállami képviseletet, j) jogszabály vagy szerződés alapján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állam tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében, illetve alapítói jogot gyakorol az alapítvány felett, k) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. (3) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott szerveket. 4. Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladat- és hatásköre 25. § Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) – a 182. §-ban meghatározott kivétellel – agrárpolitikáért, b) – a 63. §-ban meghatározott kivétellel – élelmiszerlánc-felügyeletért, c) élelmiszeriparért, d) földügyért, e) földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, f) halgazdálkodásért, g) vadgazdálkodásért felelős tagja. 26. § (1) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a) az agrárgazdaság működésére és a mezőgazdasági tevékenység folytatására, b) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (a továbbiakban: KAP) keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatásokra, c) a termesztésben alkalmazható növény- és állatfajtákra, a növénytermesztésre és állattenyésztésre, az élelmezési, mezőgazdasági és természeti erőforrások védelmére, a mezőgazdaság és az ipar területén a géntechnológiai tevékenységre, a géntartalékok képzésére és megőrzésére, d) a termelők szerveződésére, e) a közösségi agrármarketingre, f) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében a) gondoskodik a Kormány agrárpolitikai stratégiai céljainak megvalósításáról, b) ellátja a szakmaközi szervezetek és a termelői szerveződések elismerésével és működési programjával kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatokat, c) ellátja a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat, d) gondoskodik a mezőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk kezeléséről, az élő környezetért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat, e) ellátja az ágazat finanszírozását végző pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat, működteti az agrárgazdasághoz – kivéve az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókat – kapcsolódó hitel- és garanciaprogramokat, f) ellátja a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő feladatokat, g) ellátja az Európai Unió mezőgazdasági piacok támogatását célzó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat, h) felel az agrárpiac működésének szervezéséért, i) együttműködik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, j) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrár kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról, k) a szakképzés általános keretei között szervezi az agrárszakképzési feladatok végrehajtását, l) ellátja a KAP I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, m) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat, n) felel az agrárstatisztikai információs rendszerek kialakításáért és működtetéséért. (3) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében ellátja a KAP vonatkozásában nyújtott agrártámogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos stratégiai tervezési és szakpolitikai feladatokat, különösen a) a KAP Stratégiai Tervvel összefüggő tervezési feladatokat, b) az EMGA, EMVA, ETHA és EHA források tervezésével és felhasználásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítését, a programdokumentumok elkészítését és módosítását, a kapcsolódó kormányzati feladatok koordinálását, c) a KAP Stratégiai Terv támogatási intézkedései, a szükséges jogszabályok és pályázati felhívások elkészítését, módosítását, d) az e feladatok végrehajtásban részt vevő intézményi keretek kialakítását, az abban részt vevő szervezetek munkájának irányítását, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok az Európai Unió közös agrárpolitikája vonatkozásában végzett tevékenységének szakmai irányítását, e) a KAP végrehajtását támogató hálózat kialakítását és működtetését, f) az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás, az európai uniós döntéshozatali és konzultációs fórumokon való kormányzati képviselet ellátását, g) a KAP keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, h) ellátja a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatokat. 27. § A miniszter a közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációja kapcsán jelentkező feladatok, valamint a magyar bor egységes kommunikációjára vonatkozó jogszabályok előkészítése tekintetében a Kormány társadalompolitika összehangolásáért felelős tagja. 28. § (1) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében előkészíti a) a növényegészségügyre, a növényvédő szerek, a növényvédelmi hatású termékek, a növényvédelmi célú eszközök és anyagok, a termelésnövelő anyagok, a termesztőközegek és a növénykondicionáló szerek engedélyezésére, forgalmazására, felhasználására és ellenőrzésére, a növényi termékek és a talaj növényvédőszermaradék- és egyéb toxikusanyag-tartalmának ellenőrzésére, b) az állatok tartására, tenyésztésére, szaporítására, forgalomba hozatalára, kereskedelmére, kezelésének szabályaira, az állatállományok állategészségügyi védelmére, a veszélyes állatbetegségek járványos fellépésének megelőzésére, az egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára, forgalmazására és felhasználására, az állati eredetű termékek és melléktermékek kezelésére, az állatok védelmére és kíméletére, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági feladatokra, c) az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai követelményekre, az élelmiszer minőségpolitikára és minőség-ellenőrzésre, valamint a borminősítésre és -ellenőrzésre, a borelőállítás és -forgalombahozatal feltételrendszerére, az élelmiszerben jelen lévő, az egészségre ható tényezők határértékeire, az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésének és leküzdésének élelmiszer-biztonsági feltételeire, az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeire, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, a takarmányok ellenőrzésére és vizsgálatára, az ökológiai és integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében a) a növényegészségügyi feladatai tekintetében felel a termesztés növényegészségügyi biztonságáért, a növényi károsítók járványos fellépésének megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a növényvédelmi célú termékek és eszközök forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéséért, b) a 28. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltak kivételével meghatározza az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek intézményrendszerét, fejlesztési irányát, és összehangolja azok munkáját, c) az állategészségügyi feladatai keretében irányítja az egyes állatgyógyászati termékek előállításával, törzskönyvezésével, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátását, valamint kihirdeti a rendkívüli járvány-veszélyhelyzetet, d) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében folyamatosan felügyeli az élelmiszer-előállítás és – a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti élelmiszer-kereskedelem (a továbbiakban: élelmiszer-kereskedelem) kivételével – az élelmiszer forgalomba hozatala során az élelmiszer-biztonság és -minőség követelményeinek érvényesülését, felel az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszerminőség-ellenőrzésért, elősegíti az emberek egészségesebb életmódját, és kialakítja az állami élelmiszerlánc-felügyeleti laboratóriumi hálózatot, e) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel a takarmánybiztonságért és a takarmány minőség-ellenőrzéséért, ennek keretében ea) ellenőrzi a takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint vizsgálatát, eb) ideiglenes engedélyt ad új takarmányok előállítására, illetve kísérleti célú felhasználására, valamint ec) kialakítja a Magyar Takarmánykódex előírásait, f) az élelmezésbiztonsági feladatai keretében gondoskodik az élelmiszerellátás biztosításáról, a kritikus élelmiszerlánc-infrastruktúrák kiemelt felügyeletéről, és támogatja a rövid ellátási lánc elveinek érvényesülését az élelmiszerláncban, különös tekintettel a közétkeztetésre, g) gondoskodik az élelmiszer-minőséggel kapcsolatos társadalmi tudásmenedzsment, képzés fejlesztéséről. 29. § (1) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében előkészíti az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára, ellenőrzésére, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmére és hagyományos tulajdonságaira vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében a) meghatározza az élelmiszer-iparpolitika fejlesztési irányait, b) meghatározza az élelmiszeripar digitalizációjának és technológiai fejlesztésének irányait, c) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat, d) segíti a magyar élelmiszertermékek piacra jutását, e) fokozott ellenőrzéseket rendel el a feketegazdaság elleni hatékony küzdelem érdekében, fellép a nemkívánatos gazdasági folyamatok ellen, megalapozva ezzel a fogyasztók bizalmának növekedését, valamint f) kialakítja a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait. 30. § (1) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében előkészíti a földminősítési rendszerre, a földhasznosítási előírások érvényesülésére, a földforgalom szabályozására, a földvédelemre, a talajvédelemre, a földhitel rendszerére és a földtulajdoni előírások érvényesülésére vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a